Aki olvasta a Catch-22 (22-es csapdája) c. könyvet, az emlékszik arra a jelenetre, ahol Yossarian (a könyv asszír főszereplője, aki már kihalt), a városban (Róma) járva naivan rácsodálkozik egy illetőre, akit éppen két rendőr ütlegel, hogy miért kiabálja azt, hogy “Segítség, rendőr!”. Persze tudjuk a választ, hiszen a Nostromo által vett jelzés sem segélykérő, hanem figyelmeztető volt, de.
Ok, nálunk ilyen nem volt, beléptem az ajtón, és öt fegyveres rendőr fogadott és közölte velem, hogy házkutatás, lefoglalás. Kaptam egy szép papírt, amelyen rajta volt, hogy Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Migrációs Ügyek Osztálya. Ilyenkor az ember óhatatlanul benéz a sublótba sri lankai menekültek után kutatva, de mivel nálunk nincs sublót, ezért tovább tudtam olvasni. Ügyszám: blabla, Határozat, házkutatás, lefoglalás elrendeléséről, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés és minősülő magántitok jogosulatlan megismerése bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőügyben. (itt az olvasó nyilván elmereng, mint az egyszeri Fülig Jimmy, hogy a minősülő kifejezésért ilyen formában még sosem használta, pedig már elmúlt x+1 éves. Valaminek minősülő valami az ok, de minősülő magántitok? mindegy:)
XY (itt sajnos az én nevem volt, pedig a szomszéd, az egy igazi pernahajder, és különben is nála kellett volna.... bocsánat, ez egy ÁVH-s ház volt, és a hely szelleme, ugye.) lakossal szemben (...) házkutatást és lefoglalást rendelek el. Ügyvédet felhív (hivatalos, nem zug:) hiszen a következő mondat így vetődött papírra:(atom ez a hivatali nyelvezet, szokom lassan:)(...) a házkutatást a Budapest...... sz. alatti helységben és az ahhoz tartozó bekerített helyen (erről jut eszembe, szegény nagyapámat kerítették be az oroszok Solymárnál) illetőleg az ott található számítástechnikai rendszer, vagy ilyen rendszer útján rögzített adatokat tartalmazó adathordozó átvizsgálásával együtt -, kell végrehajtani.
Ügyvéd elmondja, hogy ez így nem szabályos, hiszen az átvizsgálás csak két dolgot tesz lehetővé:
1. az adathordozók helyszíni átnézését
2. hiteles másolat készítését a helyszínen.
Ergo az adathordozók lefoglalását semmiképpen. De sebaj, nyugtat meg az ügyvéd (hiszen ezért van egy ügyvéd, hogy megnyugtasson), az eszközöket mindenképpen el fogják vinni (ekkor már éppen csomagolták el), de élhetünk panasszal. Hurrá, bár annak jobban örültem volna, ha maradnak a gépek, btw ez van.
A következő oldal érdekesebb volt.
INDOKOLÁS: A Nemzetbiztonsági Hivatal Főigazgatója (először csupa kisbetűvel akartam írni, de Nemecsek Ernő emlékét nem gyalázzuk - btw szerintem a főigazgatóját úgy is kell írni) 2008. szeptember 10-én feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál YZ. (...) magyar állampolgár és tsai ellen blablabla, lásd fenti szöveg. Az ember mindig tanul, de a “tsai” szóra rákeresve az interneten az alábbi megdöbbentő felfedezést tettem, majdnem biztos, hogy Ming Tsai a híres szakács is érintett az ügyben.
Wiki: Ming Tsai (born March 29, 1964, Newport Beach, California) is an American fusion cuisine chef and restaurateur who currently hosts two cooking shows – Ming's Quest on the Fine Living television channel and Simply Ming on American Public Television – and formerly hosted East Meets West on the Food Network, for which he won an Emmy Award. He has also appeared as a challenger chef on the Food Network's Iron Chef America beating Iron Chef Bobby Flay in "Battle Duck" and was a judge for Cooking Under Fire on the PBS network.
Ok, ez elég gyenge volt, de ilyen nap után ezt is díjazni kell.
Aláírás: BZ r. alez. rendőrségi főtanácsos, osztályvezető. Figyelmeztetés: ha akadályozok, tűrésre kényszeríthetnek, ha nem vagyok terhelt rendbírsággal sújthatnak. Nagy kaland.
A végére jön az érintett nyilatkozata, egy példányt átvettem, a határozattal szemben panasszal élek. (default), aláírás mint szenvedő fél.
Hát való igaz, a lefoglalás, illetve a házkutatás közel három óráig tartott, vigasztalt a tudat, hogy a végére már nemcsak én hanem a rendőrök is erősen szenvedő fél voltak (Kellett nekem majd tucatnyi régi telefont, memóriakártyát, állami kitüntetést tartani a fiókban. Upsz, ok, véletlenül állami kitüntetést mondtam, de pendrive-ra gondoltam ugye.)
Szóval csomagoltak szépen a rendőr urak (karácsonykor bezzeg...), számítógépeim, telefonjaim, mp3 lejátszóim, memóriakártyáim, pendrive-jaim stb., mind elpakolták (az iMac csomagolásánál eszembe jutott szegény “Fate”, akit majdnem foganatosítottak (hehe) a rendőrök, amikor nem akarta elárulni, hogy hol van a számítógépe, mert a keyboardot látják, de a gép sehol. Bizonyos szubkultúrához tartozó elemek ezt értik is, Amiga 1200... persze, mi más. De nem akartam gonosz lenni.)
Közben történt egy érdekes eset. Felhívtak, illetve a házkutatást végző rendőröket felhívták egyéb rendőrök, akik engem kerestek. Ugyanis ennek az ismert biztonsági cégnek voltak szerverei egy ismert szolgáltatónál egy nem ismert márkájú rack szekrényben. Beszéltem egy szakértő úrral és egy rendőr úrral, akik tőlem holmi rendszergazdai jelszavakat kértek. Erre én, csak annyit válaszoltam, hogy sajnálom, a jelszavakat telefonban nem adhatom ki, de ha már itt tartunk a lefoglalandó szerverek több különböző cég tulajdonát képezik, és ha a nálam dolgozó rendőr urak nem tréfáltak meg durván (nem), akkor egyik ott lévő szerver sem azé a cégé, amely ellen a nyomozás indult. (halkan jegyzem meg, hogy a nekem bemutatott, átadott papírokban semmilyen céges utalás nem volt, legalábbis nekem ilyet nem mutattak) Ekkor időt kértek, és mivel azom volt - gépem már nem nagyon, ezért adtam.
Mikor már végeztek (kb. egy óra múlva) nálam felvetettem, hogy van itt ez a rendezetlen szerver kérdés, amit gondolom meg kellene oldani. Nohát nem kellett, a visszahívott rendőr úrnak újfent elmondtam a szerverek tulajdonjogára vonatkozó kis mondókámat, amelyre átadta a szakértő urat, aki a kérdést csípőből visszalőtte a rendőr úrnak, aki erre a jelszavakat kérte tőlem. Na mondom, körbe értünk, mint hangya a pingponglabdán, mit tehettem mást újra előadtam a jelszavak telefonba történő mondásával kapcsolatos állásfoglalásom, azzal kiegészítve, hogy mivel nálam már végeztek az urak ezért hajlandó vagyok autóba ülni és azonnal odasietni, hogy átadhassam a jelszavakat személyesen. Nohát emberek, amit én erre kaptam, az nem volt gyenge. A rendőr urat valaki felhangosíthatta, mert elkezdett velem ordítani, hogy mit képzelek én, ki vagyok én, hogy nem működöm együtt, különben is már elege van belőlem, ezek után már szeretne megismerni személyesen (nana!), és különben is mit képzelek, hogy egy rendőrtiszt telefonjába nem mondok be holmi jelszavakat, és nem érdekli, nem hallgatja tovább (btw nem is jutottam szóhoz, lehet magára gondolt), és le is rakja a telefont, és lőn.
Kicsit buta arccal nézhettem ki a fejemből, majd közöltem a jelen lévő rendőr urakkal, hogy le lett üvöltve a fejem, és hát ugye burkoltan (vagy nem is annyira) burkoltan meg lettem fenyegetve. Erre visszahívták a nevezett kiabálós rendőr urat, és mondták, hogy ők is szívesen elvisznek a szerverekhez, ha ezen múlik, de nem ezen múlt. A rendőr urak ezt követően összepakoltak, köszöntek és távoztak. (ha vége lesz ennek a dolognak nagyon szívesen vendégül látom őket egy sörözésre, mert valóban a lehető legnormálisabbak, legemberségesebbek voltak az adott helyzetben - az urak tudják hol lakom:)
Emiatt viszont az általam választott cím teljes melléfogásnak tekinthető, ezért hibáim teljes körű beismerése mellett a következő adandó alkalommal le is mondok. (vagy nem)
Hmmm... csaknem elfeledtem, de enyhén, illetve inkább rettenetesen kellemetlen volt, hogy a lakást gyakorlatilag a teljes szomszédság szeme láttára “pakolták ki”, ilyenkor az ember szinte hallja a gúnyos kacajokat, és az “én tudtam”-okat a háta megett - ÁVÓs ház, ugye... ott szeretik az ilyet:)
